A nagy visszatérés, alá bolognese

Üdvelek pajtosok!

Ezen filmtörténeti klasszikus kaliberű köszöntéssel nyitok, melyet nem kisebb művész szájából hallhatott a nagyérdemű, mint Jar-Jar Binks.

Ahogy azt bejegyzésem címéül választott mondatösszetétel is hűen tükrözé vala, visszatérék nyájamhoz, és próbálok valami értelmeset alkotni a közeljövőben, ami lehetővé teszi, hogy eme blog ne süllyedjen a feledés homályába.

De egyelőre érjétek be csillogó egyéniségemmel, ugyanis a tényleges ömlengés majd később jön, amikor találok valami megfelelő témát. De ne aggódjatok, lesz olyan bőven.

Na adieu!

Betépett birkapásztor angol herceg módra

Na hát, mi is történt ma velem? Volt egy irodalom órám, amin nem történt semmi érdemleges. Egy nyelvtan, ami szintén eseménytelenül telt.
Aztán egy angol, amin szépen kivesézésre került az angol királyi család, annak rendje, és módja szerint. Például ott van a kedvenc részem. Ma tudtam meg, hogy Harry herceget 1 évre Ausztráliába küldték birkákat nevelni. :D Azt remélték, hogy ezzel megzabolázhatják, de amikor hazajött, bement a legelső kocsmába, és elég rendesen beszívott. Ezek után mondanom sem kell, hogy mami hívta is magához a fiúcskát egy kis négyszemközti elbeszélgetésre. Ejnye-bejnye. Na ezért már érdemes volt bemennem.
Biológián újabb adag tétlenség, azaz hogy tanultam az irodalom tételeket, amiknek egyikéből a soron következő Magyar fakton feleltem. Petőfi Sándor = 5.

Hát nagyjából ennyi volt a napom, szinte semmi nem történt. Most az imént próbáltam feléleszteni a régi mobilomat, mert kellett a belső telefonkönyvéből egy szám, de úgy látszik, végleg megadta magát. Most pedig asszem megyek filmezni, aztán olvasok (Harry Potter és a Halál Ereklyéi).

A viszontlátásra!
Ben

Wat iz diz fakin sit?

Kérdést intézek a jónéphez.
Érdekel egyáltalán valakit, hogy mi történik velem? Mert oké, kiöntöm a lelkem néha, ha eszembe jut, de ha úgyse olvassa senki, akkor minek? Szóval lehet szépen írogatni hozzászólásban, hogy mi legyen.
Akiknek problémájuk van, azok forduljanak a jobb oldalt látható betonfalhoz, vagy a jóistenhez.

Köszönöm a figyelmet.

Wáááááá!!!

Egy idióta vagyok, és marha, és hülye, és húgyagyú, és tökfilkó, és gyökér, és sötét, mint a legsötétebb éjszakában alagútba tévedt fekete bivaly fenekének a lyuka. Hogy miért? Azt nem mondhatom el, de tudjátok, hogy most marhára hülyének érzem magam.

Hogy maga a napom hogy telt? Hmm...reggel szerencsére tanárnő elfelejtett engem, így nem feleltem, majd holnap. Ettől függetlenül az első két óra Thomas Mann további kivesézésével, és nyelvtanon a nyelvek hasonlóságai, vagy mi a jó élet.
Aztán angolon semmi nem történt, csak a tanárnő állított be óra elején egy vízipisztollyal, és ezért fedezéket kerestem. Szerencsére engem nem talált el, de másokat igen. Többek között azért, mert nem volt bent a gyerek időben, vagy mert a pad alatt GameBoy-ozott. Aztán a hátralévő időben feladatok megoldása, mert szünet után dolgozat.
Biológián össznépi sorfelelés az emberi csontokból (4). De csak azért lett ilyen jó, mert az egész csak annyiból állt, hogy kérdezett 5 csontot, és Samun, a helyi vendégmunkás csontvázon meg kellett mutatni őket. Piskóta.
Aztán Magyar fakton Arany János élete, és munkássága A-tól Z-ig, Ágnes asszonnyal, Szondi apródjaival, és minden egyéb finomsággal együtt.

Most pedig itt ülök, és fogalmam sincs, mit csinálhatnék. Holnap rövidített órák, egy kis álldogálás a kiállításmegnyitón, majd őszi szünet. Csak legyen már holnap délután.

Elcsesztem, és most marha vagyoook. *önostoroz*

Ben

Hiányoztam???

Nos hát, nem kevés kihagyás után ismét jelentkezek egy kis szösszenettel, és remélhetőleg ezután nem lesznek ilyesmi szünetek. A következő sorokban álljon hát az elmúlt 2 és fél hét krónikája, jobbára a fontosabb eseményekből szemezgetve.

Na aszongya, hogy két hete megkaptam a neten rendelt csomagomat, és azóta is azt nyúzom a szabadidőm nagy részében. Mármint nem a csomagot, hanem a tartalmát.

A napokban tovább mélyítém lelki sebeimet, amit ideje lenne már összeforrasztani... vala. Nos hát, az ember eltervez ilyen, meg olyan nagy dolgokat, aztán bizonyos körülmények sikeresen eltiporják a napirendet, ez mindenkivel megesik, de akkor is. Nem adom fel!!!

Közben megérkezett a második kiskutyánk a házhoz, és a napokban össze is szokott a két kis blöki. Nem lesz itten probléma kérem, minden folyik a maga medrében, nincs szükség terelgetésre.

Néró és Döme, hát nem aranyosak ezek ketten?

Tegnap meg színházban voltam, és nagyon jó volt, minden elismerésem a társulatnak. Halálra röhögtem magam. :D

Na, mit is írjak még? Ja igen, a napokban rám tört az eszeveszett nosztalgiahangulat, és előszedtem pár olyan cuccot, amiket 7 éve nagyon szerettem. Letöltöttem a Drakan c. kultfantasy játékot, amit annak idején folyamatosan nyomtam, valamint annak ellenére, hogy az utóbbi években csak rock, és metal zenéket hallgattam meg, előkapartam pár klasszikus Jan Wayne, és Sub Bass Monster (Szabi még mindig a legjobb rapper a világon, a mai anyag egyszerűen a nyomába sem ér) számot. Ezek akkoriban favoritok voltak nálam, és most, hogy újra belehallgattam ezekbe, előtörtek a régi szép érzések. Hiába, az első kedvenceket sosem felejti el az ember, még akkor sem, ha közben az ízlése ellene megy.

Asszem ennyi, zárásképpen egy kis kedvcsináló klasszikmuzsika.
Sub Bass Monster - 4 ütem

Harooo!!!

Újabb viszonylag eseménytelen nap, már lassan kezdem unni, hogy soha nem történik semmi. Az egyetlen jó része a napnak az volt, hogy Magyar fakton a Rózsa nevét néztük. Tök jó a film, nagyon muris.

A hülye munkagépek még mindig itt dolgoznak a síneken, tehát továbbra is itt zörögnek a fülembe. Remélem most már hamar befejezik.

A csomagomat meg nem kaptam meg, helyette egy csinos e-mailben értesítettek, hogy holnapra várható. Ennyit a futárszolgálat gyorsaságáról.

Hát ennyit erről. A végére egy kis muzsika, amivel ma próbálok hangulatot verni a fejembe:



Imádom Írországot!!!

További szépeket!
Ben